Koratavaszi virágok a Cuha szurdokban

Sajnos elég nehezen született meg ez a poszt, pedig annyi mindent láttunk a Cuha szurdokban, hogy az folyatatásokban is nehéz lenne mind leírni. Idén elhúzódott a tél a muskátlikat is csak húsvét után mertük kiültetni. Az első igazán kellemes meleg koratavaszi nap a Bakonyban talált. Az elhúzódó fagy után robbanásszerűen kezdték ontani a virágaikat a koratavaszi fajták. Ezeket többnyire az erdőkben lehet találni, mert amint kizöldülnek az erdei fák számukra nem nagyon jut már elég fény, így próbálják kihazsnálni azt a rövid időt amíg a fák még csak rügyeznek. A hóvirág hatalmas réteken virágzott fehérré varázsolva  a Cuha patak medrét. A   kankalin a vastag száraz avaron törte át magát, hogy megmutassa sárga bimbóit, a szintén sárga téltemető pedig végezte a dolgát és kis kerek élénksárga virágaival búcsúztatta a zord időt. És a sárga virágoknak még mindig nincs vége a kecses, hosszúkás szirmú salátaboglárka különös eleganciával járul hozzá az összképhez. A fekete hunyor bibéjén és porzóin jól látszik, hogy bizony a poszméhek igenis alaposan végzik a dolgukat. Rajta is kaptam őket valamilyen másik növényen. A virágok sok sikerélménnyel kecsegtettek, mert a szarvasokkal, madarakkal és lepkékkel ellentétben egyáltalán nem riadtak meg és nem menekültek el, de azért az utóbbiakból is került lencsevégre néhány.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.